Katicabogárinvázió az óvodában

Május 8. – Katica születésnapja keddre esett. Öt éves lett a nagylány. Idén is több felvonásban ünnepeltük meg.

Először az óvodában úgy, hogy a görög cukrászdában megrendelt katicabogarakkal, Istivel, Ágicával és Veronikával felmentünk az óvodába. Még ebédeltek, amikor Isti Ágicát és Veronikát az ablakon beadta. Óvónénik Katica mellé ültették az asztalfőre.

Katica megosztotta testvéreivel a második fogást, nagy örömet okoztunk neki azzal, hogy őket is elhoztuk. Ágica és Veronika pedig elkezdte elsajátítani az óvodai teendőket.

A bogárinvázióval nagy meglepetést okoztunk, mindenkinek tetszett az ötletes torta, és még szeletelni sem kellett.

Katica kigondolt valamit:

Aztán elfújta a gyertyát:

Aztán elkezdődött a katicabogarak kóstolgatása:

Mindenkinek jutott, és szerintem nagyon finom volt.

Így ünnepelte meg a Micimackó csoport Katicát az ötödik születésnapja alkalmából.

ISTEN ÉLTESSEN SOKÁIG KATICA!!!

Na de előbb az ovit látogatjuk

Mostanában gyakran megyünk Katicáért az oviba úgy, hogy a kicsiket is magunkkal visszük. Katica ennek nagyon örül, annyira büszke a kistestvérkéire. Sőt, volt olyan is, hogy amikor meglátott, hogy egyedül mentem érte, meg volt sértődve, miért nem vittem a kicsiket is.

Amikor Nusi mama el tudott jönni, mindig maradt ő Ágicával és Veronikával, így egyszerűbb volt Katicáért járni az óvodába. De közbejött két hónap, amikor projektmenedzsment intenzív képzésre jártam heti két alkalommal, ilyenkor mindig meg kellett oldani péntekenként, hogy ki hozza el az óvodából Katicát. Isti gyakran vállalta azt, hogy a kicsikkel megy Katáért az óvodába. Volt arra is példa, hogy mindketten mehettünk, vittük magunkkal Ágicát és Veronikát, így hoztuk el Katicát. Az alábbi kép, amelyen Erika óvónéni is rajta van, egy ilyen alkalommal készült:

Farsang 1

Idén az óvodai farsangi ünnepséget nem az óvodában tartották, hanem a református teológiának egy alagsori termében, február 18-án, szombaton reggel 10 órától. Katica már jóval a farsang előtt eldöntötte, hogy ő hó akar lenni, és hópelyheket is szeretne szórni, de tetszett neki a gomba ötlete is: ő legyen nagy gomba, kistestvérei pedig gombácskák – ez megvalósíthatóbbnak tűnt számomra. Így aztán gomba jelmezhez szereztem be a szükséges kellékeket, s a piros és fehér kartonból Isti vágott és ragasztott három kalapot: egy nagyobbat és két kisebbet. Ezekre Katicának kirajzoltam fehér kartonra a köröket, ő pedig kivágta azokat, fel is ragasztottuk. Hosszasan tartott az előkészület.

Próba, még pöttyök nélkül:

És próba már kész, pöttyös gomba-kalapokkal:

Nagyon tetszett mindhárom lánynak a kalap, pózoltak vele, majd táncoltak:

Aztán egy rakásba kerültek a kalapok, és eltettük másnapra:

Szombaton reggel előkészítettem a fehér harisnyákat, fehér blúzokat és a keresztanyám által varrt pöttyös szoknyákat, bepakoltuk a gomba-kalapokat is, s mivel már majdnem 10 óra volt, meg havazott is, taxival indultunk a Bocskai-térre a farsangi ünnepségre. Nagyon gyorsan jelmezbe öltöztettük a lányokat, és el is kezdődött hamarosan Katica csoportjának előadása. Ágica és Veronika amikor éppen nem futkároztak vagy táncoltak, akkor ültek egy-egy kis ideig az első sorban, nagy feltűnést keltettek széles karimájú gomba-kalapjukkal és pöttyös szoknyájukkal.

A műsor a jelmezesek bemutatkozásával kezdődött:

Katica két gombás verset is megtanult. Interneten találtam, kinyomtattam neki nagy betükkel, mivel azt könnyebben olvassa, s egyedül gyakorolta be.

“Az én nevem Gomba Gábor,
gomba vagyok a javából!
Nagyot nőttem reggel óta,
így növünk mi- gomba módra!”
(Részlet Szalai Borbála: Csiga Zsiga c. verséből)

Ez a gomba, de megnőtt!
Hordom majd, mint esernyőt!
Künn az esőn nem ázok,
gombám alá beállok.
Vígan nézem az esőt,
hordok gomba-esernyőt!
(Óvodás versek és mondókák gyűjteményéből, szerzője ismeretlen)

Szépen, hangosan elmondta mindkét verset Katica. Testvérei is hozzá siettek:

Aztán a tánc következett, ehhez a színpad elé gyűltek a gyerekek, és a tánctanárnő irányításával előadtak néhány mozgásgyakorlatot.

Ágicát és Veronikát nehéz volt visszatartani, ők is részt akartak venni az előadásban.

A limbó-táncba a szülőket is bevonták, így Ágica és Veronika is zöld utat nyertek:

És végül volt sok-sok sütemény és üdítő, no meg Sára születésnapi köszöntője.

Sok-sok futkározás után sikerült valahogy felöltöztetni a három lányt, és szép lassan hazaterelni. Jó hangulatú ünnepség volt, örülök, hogy nem az óvodában tartották, mert sokkal tágasabb és kellemesebb volt ez a hely.

Meghitt óvodai ünnepség

Katica csoportjának a szerdán, december 21-én megtartott karácsonyi ünnepsége saját termükben volt, nem a színpados nagyteremben. Ennélfogva kissé zsúfoltság volt, de családiasabb, meghittebb volt a hangulat. A gyerekek énekeltek, verseket mondtak. Rövid volt és kedves. Katica ezúttal nem volt annyira félénk, mint a tavaly ilyenkor, együtt énekelt a többiekkel. Készítettem néhány képet, bár eléggé nehéz volt, mert Ágica és Veronika végig izegtek-mozogtak az ölemben.

Gyalog mentünk fel a „domboldali óvodába“:

Katica tapsol és énekel:

Néha még magába mered:

Máskor meg figyel:

S végül verset mondott (az óvónéni segítségével):

Kapott óvodai karácsonyi ajándékot, amit kistestvéreivel is megosztott, akik közben kipróbálták az óvodai székeket, játékokat – tetszett nekik:

Pikóka és Andriska itthon jártak

Először is Andriskának boldog születésnapot kívánunk!

Így utólag, mert hát október 25 már régebbecske volt, és akkor éppen nem köszönthettük fel negyedik születésnapján. Mert Szabó Piroska és Andriska szüleit munkájuk Miskolcra vezérelte még a múlt télen, azóta folyamatosan ott laknak, és így Katica két kedves óvodástársa már ott jár óvodába, ezért sajnos ritkábban találkozhatunk velük. Ha hazajönnek egy kis időre Kolozsvárra, próbáljuk megszervezni, hogy minél többet együtt legyenek a gyerekek. Október első felében is itthon töltöttek két szűk hetet Jutkával, ez alatt nem csak az óvodában találkoztak, hanem itthon nálunk is voltak párszor. Hamarosan testvérük születik, nagyon várjuk a harmadik Szabó gyereket, aki mellesleg kislány lesz!

Az alábbi képsor a galériánkban készült a gyerekek játéka közben, éppen mindenki kezére-karjára pecsétet nyomtak.