2 éves és 2 hónaposak szavai

Egyelőre Veronika mond több szót, de Ágica is követi őt ugyanazon szavak mondásában, csak pár héttel később.
Nekem így mondják: anya, de Veronika már becézget is: anya, anyóka, anyuka. Isti többnyire apa, de már neki is mondta Veronika, hogy apuka. Ha csenget valaki a kapunál, akkor lelkesen szaladnak ki, közben mondják: mama. Mindketten mondják: Ágó, vagy Ágó ott vagy itt. Veronika Ágicát gyakran Ágókámnak szólítja. Veronika nevét egyikük sem tudja mondani, de Ágó kitalált erre egy alternatívát: Á-m, valószínűleg a Veronikámból a számára kimondható részt kiválasztotta. Az is szócskát is értelemszerűen használják. Veronika tegnap este óta mondja, hogy tánc. Ide, oda, ez, az, így, úgy és főként az én még elég gyakori és értelemszerűen használt szavak. Amikor egyikük azt akarja, amit a másik, akkor azt mondja: én is, én is. Katica nevét nem mondják még. Veronika -t mond, Ágica meg azt, hogy . Veronika a tej-et is mondja, mikor kér belőle. Szintén Veronika használja: nincs (ennek előbbi változata a csincs volt), sincs, sőt, mikor keres valamit, akkor azt ismételgetni: itt sincs, ott sincs. Ő még azt is mondja: ajtó. Mindketten mondják: hinta.

A legtöbbet mondott szavuk a nem. Veronika ezt még meg is tetézi: nem, nem is (bizonyára az igenis ellentétére érzett rá furamód).

Bármit el szeretnének kérni, erősen mutogatnak, és mondják, az.

S a kilencedik napon visszajött

Kilenc nap telt el azóta, hogy Angéláék Katicát Keresztúrra vitték. Minden nap beszéltünk vele, láttuk is, s ő is láthatott bennünket, még azt is, hogy kistestvérei éppen mit rajzolnak. Sok időt eltöltöttünk így Skype-olgatva, de mellette Katicának lehetősége adódott egy sor más dologra is. Keresztmamája vitte mindenfele: szomszédolni, vásárolni, templomba, közösségi találkozókra, Gergelyt és Endrét meglátogatni, s még egy kis új barátnőhöz is. És hiába beszéltünk többször is, ennyi távollét után már nagyon vártuk, hogy hazaérkezzen. Kérdeztem a kicsiket is: várjátok, hogy hazajöjjön Katica? Meggyőzően bólogattak. És volt nagy jövés-menés, kicsomagolás, amikor végre itthon volt a nagy lány. Sugárzott. Csupa lelkesedés volt. Megkínálta kistestvéreit mindazzal, amit hozott, körtáncot jártak a galériában, majd együtt böngésztek, aztán motoroztak. És újra elkezdődött az irányítás: Katica megmondja, mi legyen, s a kicsik követik. Annyi különbséggel, hogy most már beleegyezésüket is kifejezik: „Jó.“. Ez egy  új szó, amit mondanak néhány napja, Veronika kezdte, s ma már Ágicától is hallottam.

Holnap reggeltől újra óvodába kell menni. Remélem, sikerül visszaszokni a koránkeléshez.

Nem igazság

Ma reggelizés közben Katica meg szerette volna szerezni az ablakpárkányon elhelyezett nárciszokat. Nem hagytam, féltem, kiönti a vizet, amibe bele volt téve a kis csokor. Erre sírós hangon azt mondta:

– Nem ogazság! Nem igazság!

Nem hiszem el, hogy miket mond… Persze, nem mindig találja el elsőre, hogyan is kell mondani egy bizonyos kifejezést, de tudatosan törekszik arra, hogy jól mondja, javítja magát, ahogy ez jelen esetben is történt: előbb ogazság, aztán igazság. Ölembe vettem, s elmagyaráztam, miért nem szeretném, ha kezébe venné a virágot, de hagytam, hogy megszagolja. Aztán Apának is elújságoltuk, mit mondott Katica, erre már elmúlt bánata, s büszke volt magára. A nap folyamán még többször hallotuk: nem igazság. Ez is beépült a szókincsébe.

Szóáradat

Egy újabb esti szóáradatot jegyzek le, persze, a teljességre való törekvés nélkül, mert azt ugye lehetetlenség…

– Éjszakála nem kell zokni… kezéle húzott Katica zoknit.

– Kelesem anyát. Anyát kelesem. Hol van anya? Itt van anya.

– Csilipel a papagály (van egy papagálya Katicának, aminek a farkán van egy gomb, ha azt megnyomjuk, csiripel. Katica nyomogatta és mondikált). Zene van. Fejem lázom. – és rázta a fejét, mint egy rocker.

– Leesett. Nahát!

– Jajj Istenem, Istenem, Istenem.

– Lajzolok. Bácsit lajzolok. Házban lakik bácsika. Kicsike kalikát lajzoltam belőle.

– Pöttyös szálnyú katicabogál. (ez idézet a gyakran énekelt Kaláka-dalocskából: Pöttyös szárnyú katicabogár / Mutató ujjam hegyére szállott/ Szárnyát bontja, ide-oda száll / De talán jön majd helyére másik / Pöttyös szárnyú katicabogár…)

Bemutatkozik Katica

Tegnap este beszéltünk skype-on Keresztanyámmal. Ilyenkor a webkamera is be van kapcsolva. Katica is beszél és pózol a webkamerába ilyenkor. Ezúttal bemutatkoztunk:

– Hogy hívnak?
– Molnál Katalin.
– Hány éves vagy?
– Kettő leszek.

Ezt amúgy már egy ideje gyakoroljuk, úgyhogy nem csoda, hogy már egész jól megy neki.

Szemelvények Katica legutóbbi mondásaiból

Igen, szemelvények, mert az összeset lehetetlenség lejegyezni. Gyakorlatilag amikor csak ébren van Katica, folyamatosan dumál. Mondogatja, amit épp lát, hall vagy csinál, vagy éppen énekel vagy mondókázik. Egy egy ismert mondókánk sorát már egész jól ki lehet venni a halandzsából. Ha felismerem a mondókát, rögtön elismétlem neki, ilyenkor boldogan nyugtázza, hogy felismertem, amit éppen mondott. Egyébként maga is örül, ha jól ki tudja fejezni magát. Ezt így juttatja tudtomra:

– Szépen mondtam.

– Ügyesen mondtam.

Tagadó mondatokat is elkezdett használni:

– Nem gondolom.

– Nem tudom.

– Nem vagyok Mónál Katica.

– Nem vagyok Katica bogálka. (ezt az után mondta, miután a bevásárló körútunkon a városban, a Széchenyi téren a földön találtunk egy katicabogarat, és sokáig mászkált a kezemen, majd az időközben hozzánk csatlakozó Apa kezén is, míg el nem repült)

– Semmi baj.

A leggyakoribbak a Katicával, Katával, azaz saját maga megnevezésével kezdődő vagy folytatódó mondatok:

– Katica luhát (ruhát) vesz.

– Kata ölébe vesz. Ölébe veszi Katát. Anya ölébe veszi Katát. Együtt megyünk.

– Lajzol Katica. Katica bogálkát lajzol Katica.

– Olvas Katica. Mesét olvas Katica.

– Celuzát kél Katica.

– Helyet csinál Katicának.

– Táncol Katica. Folog Katica. Kölbe folog Katica.

– Katica konyhába megy. Katica enni akal.

– Vizet iszik Katica. Szölpöt iszik Katica. Tejet iszik Katica. Kombit iszik Katica. (Kombucha teát szoktunk fogyasztani rendszeresen. Ezt elég hamar megfigyelte lányunk, és amikor csak látja, folyton kér ő is. Nem lehet semmi biztosat tudni arról, hogy ilyen pici gyerek ihatja-e ezt az italt, ezért óvatosak vagyunk, nem isszuk előtte, s ha mégis kér, vízzel feltöltve adjuk. De már időnként neki is eszébe jut, és kéri.)

– Katica sepel. (seper)

– Stb., stb.

Újabban Katica kérdez és válaszol. Például:

– Hol van Katica? Itt van Katica. Kukucskál.

Amit hall, mindent megjegyez, s elég érthetően ő maga is mondja. Ma a keresztapja, Cucika bevitta az opera művészeti titkárságára. Mikor érte mentem, Katica éppen a Szabadi Péter székében ült és borvizet ivott. Felöltöztettem, hazahoztam ebédelni. Egész hazafele uton mondogatta:

– Bol vizet adott Szabadi Pétel. Nénik is voltak. Cucika bácsika is ott volt. – mesélte részletesen a történteket…

Kérem ide helyett többnyire azt mondja „add oda Katicának”. Ilyenkor rögtön mondjuk a helyes variánst: kérem ide. Katica levonta a tanulságot:

– Nem add oda. Kélem ide. – mondja önmagát tanítva.

Több tárgyra is szokta mondani (kés, villa, olló), hogy nem való Katicának. De az ellenkezőjét is mondogatja: Katicának való… Elkezdte felruházni a dolgokat mindazzal, amijük van:

– Kocsinak keleke is van.

– Anyának füle is van / szája is van / keze is van stb.

– Babának lába van / luhája van.

S ennek az ellenkezőjére is van példa:

– Nincs cipője a libának / kakasnak, csilkének.

S amikor az apját látta meztelen felső testtel, ezt mondta:

– Apa csólé. Anya nem csólé.

S miután felöltözött az apja, azt mondta:

– Apa nem csólé.

Időközben beteg lett Katica, kissé meghűlt. A múltkor, amikor mentünk meglátogatni Attilát, az ő legfiatalabb nagybácsiját, akkor betanítottam neki, hogy mondja: „gyógyulj meg Attila”. Persze, hogy nem mondta. Rá egy hétre, most mikor ő betegedett meg mondani kezdte:

– Gyógyulj meg Attila! Gyógyulj meg Katica! Doktol néni gyógyitsa meg Katicát.

Sokat játszik Hófehérkével és a hét törpével (kis műanyag figurák). Ma sorba rakott belőle néhányat és azt mondta nekik:

– Sziasztok, ügyesek vagytok.

Aztán nyomogatta Hófehérkét és azt mondta:

– Nem szól Fehérke. (a törpéket ha nyomkodjuk, sipoló hangot adnak)

Amúgy elég gyakori már, hogy célokat helyez kilátásba, elmondja mit akar csinálni, aztán arcáról leolvasható, hogy sikerült-e elérnie célját vagy nem.

– Enni akarok.

– Világot lajzolok.

– Pán Pétellel álmodok. Katica lepül Pán Pétellel. (Pán Péter egyik kedvenc mesehősünk, Disney rajzfilmet szoktunk nézni vele.)

– Anya / Apa mesét olvas Katicának. / Mesét olvasok.

– Szobába / Konyhába megyek.

– Sétálni megy Katica. Anya / Apa sétálni megy Katicával.

– Majmos mesét nézne Katica. (ezt azóta mondja, amióta egy este bekapcsoltuk a tévét, s megnéztük, van-e valami érdekes állatos műsor az Animal Planet-en. Nagyon jó majmos dokumentumfilmet láttunk, Katica élvezte. Tetszett neki ugyanitt a bogarakról szóló összeállítás is. Néha hasznos lehet egy-egy műsor a tévében, bár tudom, ekkora gyerekkel még be sem kéne kapcsolni a tévét. Mi azért bekapcsoljuk, többnyire a Mezzo műsorai szolgáltatnak háttérzenét.)

Pöttyös labdám van

Vetköztetés és altatás alatt Katica szája be nem áll. Csak mondja, mondogatja mondatait, apró megfigyeléseit. Ma esti mondatáradatából a következők jutottak eszembe:

Pöttyös labdám van.

Add oda a Panda macim.

Anya ásít. Kata is ásít, hááá. Álmos vagyok.

Szabadi Pétel…

Szia Gyula. Ügyesen mondtam.

Katica beszél. Ügyesen beszél.

Pompás lábam van.

Vendi…

Nagy bácsi…

Apa Cuci bácsival beszélget. (Behallatszott Apa csetbeszélgetése)

Vizet iszik Katica. Tejet iszik Katica. Vizet. Tejet. Vizet. Tejet.

Katica álmodik, Pánt Pétellel lepül.

Ennyi jutott eszembe. Ha rögtön le nem írom, nehéz mindent felidézni, márpedig altatás közben nem jegyzetelhetek, úgyhogy mára ennyi.