A mindennapi perecünk

Hazaút az óvodából: a perecevés a hazaúton majd mindennapi volt.

Ovis barátnők

Katica egyik legjobb barátnője az oviban Sára volt. Együtt kezdik az előkészítő osztályt idén ősszel. A kép még a tavasszal készült a Hófehérke óvoda udvarán.

Hárman a Micimackó csoportban

Szeptember 17-én kezdődött el az új óvodai tanév. Az egész családdal elindultunk az esős időben.

De miután bevásároltunk virágból, nekem haza kellett szaladni… elfelejtettem magammal vinni az orvosi papírokat, ami szükséges az óvodakezdéshez. Ilyen apró bonyodalmak közepette, de időben megérkezett Katica Ágicával és Veronikával az óvodába. Egy csoportba járnak mindhárman, a Micimackó ugyanis vegyes csoport. És ez most nekünk nagyon jó a kicsik beszoktatásához.

Íme az első nap az óvodában:

Már az év végén tudtuk, hogy Erika óvonéni iskolába megy tanítani, így elveszítettük a kedvencünket, maradt még Melinda, akit már megszoktunk, és egy új óvonő, Enikő. Októberben már Melinda is kimaradt, nagy pocakkal kezdte a tanévet, és mostanára kisfiát már meg is szülte. Helyette jött Réka, egy ügyes lány. És ez még nem minden, a megszokott óvonénik hiánya mellé egy teremcsere is adódott, mivel a másik csoportban többen vannak, ők kaphatták meg a nagyobb termet. A szülők zúgolódtak, de kész tények elé állítva, semmit sem tehettünk. A gyerekeknek mindezzel nem volt gondja, viszont nekünk az első 3-4 hét azzal telt, hogy ki kellett derüljön, ha nem tesszük vissza a pelenkát a kicsiknek, akkor minden nap pisis cuccokat cipelhetek haza. Kb. 2 hétig pelenkáztam, aztán volt úgy is egy ideig, hogy én reggel feltettem a pelenkákat, de Ágica és Veronika is kérték, hogy levegyék az óvonénik, és inkább bugyikát akartak. És annak is elérkezett az ideje, hogy egyáltalán nem adtam pelenkát, előbb Ágica ügyesedett meg, utána Vera is. Eltelt így szeptember és október, novemberben már pelenka nélkül járattam óvodába a kicsiket. Tehát éppen annyi idősen szoktak le a pelenkáról, mint Katica: 2 évesen és 10 hónaposan. Mostanra már mindketten redeltetésszerűen használják az óvdai wc-t, meg is tudják törülni magukat. Történnek még balesetek, főként Verával, de úgy néz ki, lassan ez is kezd kimaradni.

Az első hetekben a déli altatással volt még gondjuk az óvonéniknek. Meg azzal, hogy Ágica hosszasan sírt, és engem szólított, mert meg van szokva, hogy a hasam simogatja elalvás előtt. És az is fokozatosan maradt ki, hogy reggel most már nem kell bemenni velük játszani, hanem szépen integetnek az ablakban és sírás nélkül, jókedvűen maradnak az óvodában. Minden jel azt mutatja, hogy lassan újra kezdhetek dolgozni járni, mert az óvodai programot rendesen viselik a lányok. Katica sokat segít a kicsiknek, figyel rájuk, ha valami gondjuk van, rögtön segítséget kér. És látván a kicsiket, ahogy esznek, mintha már ő is jobban táplálkozna. Szorongása is kimaradt, úgy tűnik megszűnt az a tényező, ami zavarhatta. Ami talán az volt, hogy úgy járt két évet óvodába, hogy közben testvérei itthon maradhattak velünk, és ez feltehetőleg zavarta őt.

Ágica és Veronika ügyesebben eszik az óvodában, mint Katica, amikor óvodát kezdett pedig ő nagyobb volt, mikor elkezdtük járatni. A vírusok persze gyakran látott vendégeink, taknyolás és hűlés volt már párszor, ezeket kezeljük folyamatosan. Egy biztos: nagyon nehéz reggel három lányt elindítani, a kakaózás és az öltöztetés negyed 7-től sokszor másfél órát is eltart, ha ellenkezés is van. És este is nehéz időben lefektetni a három lányt. Remélem, minden alakul még.

Itthon

Nyaralás közben derült ki, hogy meghosszabbították egy héttel a vakációt. Kár, hogy ezt előre nem tudtuk, jobban felkészültünk volna rá. Így nehéz hetünk következett, mivel Isti már vissza kellett, hogy menjen dolgozni. Magunkra már nem utazhattunk el, sokat voltam egyedül a gyerekekkel, és közben elszámolási teendők is akadtak még.

Katica első itthon készült képe:

És együtt a lányok:

Próbáltuk tevékenyen eltölteni ezt a hetet, a gyerekeket is bevontam a főzésbe-sütésbe, de játszottunk is sokat együtt.

A vegyes zöldség-savanyúság minden őszi eltevésünk része:

A túrógombócot együtt formáztuk:

És a hozzá szükséges prézlit is együtt daráltuk:

A spenótos csiga tojással való kenegetésében is mindenki részt kívánt venni, az elfogyasztásában azonban nem annyira, pedig biza, nagyon finomra sikerült…

A sütemények kenegetésére befogott ecset körbejár:

Erre a festegetésre már más ecseteket használunk:

Mivel késett az óvodakezdés egy héttel, így Melinda óvónéni javaslatára sort keríthettünk egy ismerkedő találkozóra, ami főként az óvodát most kezdő kicsik számára volt hasznos. Erre az ismerkedésre elmentünk hát az egész családdal. Sajnos Erika óvónéni ettől az ősztől már tanítónőként gyakorolja hivatását. Így az ismerkedésen a helyette felvett Nagyosi Enikő óvónővel is találkozhattunk. Melinda pár hónapig lesz csupán, mivel babát vár, ő maga helyett az óvodai év kezdetén betanít egy másik, fiatalabb óvónőt. Mindeme változások mellé még ért bennünket egy kellemetlenség: a nagyobb teremből a kisebbikbe helyezték át a Micimackó vegyes csoportot, amelyben ezen az őszön Katica mellett Ágica és Veronika is elkezdi az óvodáskodást. Előbb a kisebb teremben, majd az udvaron játszottak a gyerekek.

Így, hogy mi is ott voltunk, ez a rövid óvodai foglalkozás nem jelentett gondot a gyerekek számára. Nem ment viszont simán minden, amikor elkezdődött az óvodai év, de ezt már egy újabb bejegyzésben rögzítem.

Vissza a sóbányába

Pünkösd hétfőjén a Micimackó csoport az éppen ráérő szülőkkel a tordai sóbányában volt. Mi is mentünk, az egész családdal, Isti szabadnapot vett ki.

Ezúttal egyet csónakáztunk is Katicával, aki már nagyon vágyott erre a kitérőre:

A körforgóra sokan felfértek, Ágica és Veronika is, így velük hamar elkezdhettük az óvodai csoporthoz való szoktatást:

Katica a követendő példa:

Az ilyen kismanókat az óvónénik is szívesen kényeztetik:

Csillagszemű Katica: