Minden napra sok rajz

Egyszerűen követhetetlen, meg sem próbálom, hogy minden rajzot gondosan feliratozva archiváljak – lehetetlenség. Most már Ágica és Veronika is napi rendszerességgel rajzolnak, én meg összeszedem a sok lapot a ház megannyi részéből, és eldobom, mert nem lenne ahol tároljam az összeset, és még szerintem nem is érdemesek arra, hogy tároljuk.

Ágica a türelmesebb, mívesebb: ő már egész ügyes kis köröket, spirálvonalakat, pontokat rajzol, és elkezdte kombinálni is ezeket. Sőt, ma megpróbált egy fejet is megrajzolni a szükséges részletekkel, de csak mi ketten tudtuk, hogy az fej: ő magabiztosan rajzolta, én megfelelőképpen ráhangolódva felismertem. Ágica a jobb kezét, Veronika a bal kezét használja, eddig többnyire így alakult.

Veronika megfigyeli, ahogy Ágica rajzol, ő is rajzolgat vagy lyukasztgatja a lapot írószerével. Elég gyakran elveszi Ágica kezéből az írószert, vagy egy másik írószerrel rárajzol az Ágica lapjára. Ő jóval kevesebb időt tölt a rajzolással, inkább odajön hozzám, és kezembe nyomja írószerét, hogy én rajzoljak neki. Ágica is keresi a társaságom rajzolás közben, de ő másként: az ölemben is tovább rajzol, és elvárja, hogy figyeljem, rajzolását, ha pedig beszélgetnék közben valakivel vagy elfordítanám fejem, hangoskodva értésemre adja, hogy inkább kövessem a munkáját.

Katica mostanában kivágós kedvében van: egész nap csak faricskálna kicsi ollójával. Készít kivágott lapokból füzetkét, majd abba rajzol, és ír is (megtanulta a nagybetűket, az utcán minden feliratnál elidőz, betűzi azokat), csipketerítők egész sorozatát vagdalja, és ha rajzol valamit, többnyire azt is kivágja. Így elég sok rajza köt ki a szemetesben felfaricskált formában. Az óvodában színez, és sok ilyen kiszínezett lapot hazahoz. Ezeknél a kiszínezendő nyomtatott figura mellé gyakran rajzol valamit még kiegészítésként, számára ez az izgalmasabb rész, és nem a színezés. Szeret festeni is, festményeit megőrzöm, nem tudom, mikor lesz időm arra, hogy lefényképezzem a javát, pedig már van egy bőséges digitális kiállításra való. Az alábbi képsor Katica mostanában készített rajzsorozatának befényképezett változata:

A fentihez túl hosszú magyarázatot fűzött Katica, amikor megrajzolta, egész elmélete van e rajzhoz, talán utólag sikerül bekérnem tőle, hogy le is jegyezhessem….

Az alábbiak mindenikéhez adott elnevezést is:

Pillangó (ezt utólag ki is színezte pirossal)

Kaltc és Kelendória

Tojásfarkú madár, kacskaringós lábú madár és fejen bucskázó madár

Gólyamadár

Póniló

Katica nem csak rajzol és fest, hanem kiállítást is szervez magának

Miután gondosan megrajzolt egy képsort, Katica azt is kitalálta, hogy miképpen szeretné azt kiállítani. Sőt, a képek gondos dokumentálására is gondolt: felkért bennünket arra, hogy fényképezzük le a kiállítás megnyitóját.

Nap mint nap rengeteg rajz születik Katica keze nyomán. Bárcsak lenne időm átválogatni és beszkennelni azokat. Érdemes sok ilyen munkáról szót ejteni. Hátha valamikor sort keríthetek rá. Addig is folyamatosan gyűjtöm a képeit.

Íme egy ízelítőnek:

Kedvenc szórakozás a rajzolás

Azt hiszem, képtelen leszek következetesen vezetni itt a Katica rajzairól szóló beszámolóim. Kevés az idő, s a rajzok csak gyűlnek és gyűlnek, nem tudom mindeniket beszkenelni, befotózni. Marad a szemelgetés. A festményekre majd alkalomadtán rászánok egy külön bejegyzést, abból is van bőven, majdnem naponta születik néhány.

Ma egyébként Katica kiderítette, mennyi a néhány. Mondtam neki, helyretehetnél néhányat a könyveidből, hogy legyen hely a galériában, mire ő: mennyi a néhány? Elrakott kettőt, aztán mondta: jó, akkol kettő a néhány. Én bizakodva még egyet a kezébe nyomtam, hogy azt is tegye még el, s beleegyezett: hálom a néhány. Ennyiben maradtunk.

Egyre jobban érdekli Katicát az írás meg a számok. Talán azért is, mert kapott Cucikáéktól a galéria padlójára összerakható szám- és betűkirakós szőnyeget, kovásznai keresztszüleitől meg hűtőmágnes betűket. De nagyon figyeli azt is, ahogy mi írunk valamit, és próbálja azt utánozni. Mindezt azért elmlítem a rajzoknál, mert szerinte a betűket és a számokat is rajzoljuk. Ő mindenképp megpróbálja megrajzolni azokat. Eddig ami ezeken a rajzokon felismerhető: számtalan kereszt, kör, egyes, és egy esetben hatost is sikerült másolnia. A hatos megrajzolásakor többnyire csigákra emlékeztető figurákat alkotott, de erről jut eszembe egyik csigaábrázolása:

A nap visszatérő motívum több rajzon és festményen is, mindig van szeme, orra és szája, újabban sugarai is. De nemcsak. Az alábbi rajzon a napnak elnyúló teste van, s mellette – Katica állítása szerint – lépcső található korláttal. Talán a naphoz vezet?

Mindig gondosan megrajzolja a kezeket, rá ujjakat is, sőt újabban karmokat is tesz. Én számolok ötig amikor az ujjakat rajzolja, ez esetben sikerül öt vonalat húzni a kezekre, ha nem teszem, a kelleténél több ujjal rendelkeznek alakjai. De olyan is volt már, hogy annyi ujjat tett, ahány kell (mert már tud ötig számolni). A szem fölé megpróbál szemöldököt rajzolni, és szempillákra emlékeztető vonalkákat is húz. Gondosan karikát rajzol a pálcikalábakra, mondván, ez a cipője, s ebbe még egy karikát: ez a zoknija.

Nemrég meglátogattak bennünket Bak Mártáék. Jött Csala és Sarolt, akiket nagyon szeret Katica, s akikkel hosszasan együtt rajzolt és festett fenn a galériában. Márta lányai már ügyesen rajzolnak és festenek, Katicának nagyon tetszett, amiket rajzoltak, főleg Csala munkája, aki a lányom arcképét is elkészítette. Úgy tűnik, mindhárom leányzó kedvenc szórakozása a festés:

És még két kép, amit utólag töltöttem le: