Keresztelő

Anyával

Amióta megszületett Katica, folyamatosan felvetődött a kérdés, kik is legyenek a keresztszülők. Első helyen szerepelt Cucika (Végh Péter) barátunk, mondhatni, családunk tagja, aki nap mint nap velünk van és imádja Katicát. Csak vele egy probléma volt: nem volt állandó barátnője, mi pedig állandó keresztanyát is szerettünk volna Katicának. Teltek-múltak a hónapok, Katica kinőtte a 3 hónapos korában még ráillő keresztelős fehér ruhát, amit ajándékba kaptunk. A keresztelőt azonban csak halogattuk. Cucikának közben lett egy ügyes barátnője, Noémi, és fel is kértük őket, de a komoly döntést az esemény megszervezésére még nem hoztuk meg.

Cucikomáék

Időközben Isti-apa kovásznai rokonai érdeklődtek, mikor kereszteljük Katicát, és ekkor Isti elmondta, hogy húzódik az idő, mert kéne még egy másik keresztszülő. Erre Éva nevű nagynénje felajánlotta, hogy ők erről gondoskodnak. Meg is beszélte a fiával, Attilával, aki éppen udvarol egy lánynak, és szóltak, hogy vállalják. Ez február végén volt, ki is tűztük a keresztelő dátumát március 30-ra, és előtte egy héttel, Húsvétra leutaztunk Kovásznára, hogy személyesen is megismerkedjünk Attila párjával, Butyka Enikővel, aki egy nagyon kedves lány, igazi jó keresztanyának való.

Attilakomáék

A keresztelő dátuma kitűzve, pap bácsival megbeszélve, keresztszülőkkel egyeztetve, Katicának a keresztelő-ruha beszerezve (Keresztanyám székelyruhát kért kölcsön Keresztúrról!), izgatottan vártuk a nagy eseményt. A keresztelő vasárnapja előtti napon hatalmas sürgés-forgás volt a konyhánkban, az én keresztanyám meg Isti nevelőanyja, Nusinéni elvállalták, hogy elkészítik a keresztelői ebédet.

Szombatra megérkeztek a kovásznai keresztszülők, Attila és Enikő, velük és Katicával városnéző sétára mentem. Ezúttal látogattuk meg a Botanikus kertet, ahova már rég készültem és ahová minden bizonnyal még visszatérünk, mert nagyon tetszett: sok szép virág, madárcsicsergés, tiszta levegő, ideális hely a babasétáltatásra.

Eljött a Nagy Nap: március 30., vasárnap, amikor óriási készülődés kezdődött a kis lakásunkban. Reggeli, aztán mindenki öltözött, Katica öltöztetését hagytuk utoljára, hogy szépen kivasalt székelyruhája ne gyűrődjön-kenődjön össze idő előtt. Az öltöztetésről is készült pár fénykép (http://www.flickr.com/photos/stevmillar/show/). Vajon mit gondolhatott a kicsi édes babóca, mire készülünk? Azt mindenképp érezhette, hogy valami nagy dolog történik, hiszen vendégek vannak itt, és nagy izgalomban vagyunk. Nagyon jól állt neki ez a viselet, igazán jó ötlet volt a Keresztanyám részéről, hogy beszerezte ezt a ruhát. Apró lábacskáit csinos fehér harisnyába dugtuk, arra egy csinos kis fekete  bőrcipőt kapott, no és a fejére egy édes, fehér horgolt sapkát. Ezeket a cuccokat szépen sorban szereztük be, mindent éppen idejében.

Templomban

Időközben megérkeztek Karcsi bátyámék is Székelyudvarhelyről, éppen templomba indulás előtt. Katicát babakocsiba ültettük és elindultunk a templomba. Ott még az istentisztelet elején tartottak, így várnunk kellett. Beültünk mindannyian egy sorba, de mivel Katica nem akart csendben ülni, apjával a templom elé kimentek, ahova közben Gyula bátyám is megérkezett élettársával, Krisztával.

Keresztv�z

Aztán hívtak a keresztelőre, bevonultunk. A két keresztszülő és mi álltunk szépen sorban, Katica meg kézről-kézre járt, mindenki tartotta egy kicsit a nyüzsgő-mozgó babát. Mert egyébként kaland-vágya vitte volna, gondolom, szép fehér harisnyájában négykézláb bejárta volna a templombelsőt – egy új hely, amit még nem fedezett fel magának. Aztán Bálint -Benczédi Ferenc {javítva utólag, köszönet a hozzászólónak} tiszteletes úr beszéde magához a keresztelési szertartáshoz érkezett, Enikő keresztanya tartotta Katicát, Noémi keresztanya levette a kis sapkát, és szempillantás alatt kereszténnyé lett Katicánk. Az unitárius egyház pedig egy gyönyörű ajándékcsomaggal és keresztelési levéllel tisztelte meg új tagját. Megköszöntük szépen, és a templomozó közönség elismerő tekintete kíséretében kivonultunk. Mindenki megbámulta a kis székelyruhás leányunkat, nagyon büszkék voltunk rá.

Sétatéren

Addig amíg itthon asztalt terítettünk és mindent elrendeztünk, Katica a két keresztszülő-párral a sétatérre baba-kocsizott, ahol – elmondásuk szerint – sokan megcsodálták a székelyruhás leányzót, még egy kis havert is szerzett, akinek mondta, hogy „Hö-hö”. Mikor hazajöttek még fényképezkedtünk egy kicsit, aztán átöltöztettem Katicát egy másik ünneplő ruhába, egy gyönyörű  fehér ruhácskába, megetettem és el is aludt. Ettünk, ittunk, ünnepeltünk, úgy tűnt, mindenki jól érezte magát, Keresztanyám és Nusinéni nagyon sokat segítettek a tálalásban is. Katica sokat játszott unokatestvérével, Mónikával, a mi keresztleányunkkal.

Játék Mónival

Enikő keresztanya hozott egy finom tortát, amit felszeletelt, azt fogyasztottuk el ebéd után. Az én keresztanyám meg négy féle süteményt készített még otthon, volt „Kati tészta” is köztük. Előre elkészítve hozta Kolozsvárra a sütit is és a töltelékes káposztát is, ez utóbbit vacsorára tálaltuk. Minden étel finom lett és bőségesen elég lett a jelen levő 16 személynek, sőt, sok mindenből maradt még az elkövetkező hétre morzsázni is. A családtagokon, keresztszülőkön kívül Icike kolléganőmet-szomszédasszonyomat is meghívtuk, ő is jól érezte magát, csak fél 5-re vissza kellett menjen dolgozni a színházba.

Katicát este 10 óra fele fürdettem, megetettem és hamar el is aludt, hosszúra és eseménydúsra sikerült napja után jól jött a pihenés. Attila és Enikő még délután visszaindultak Kovásznára, Karcsiék Gyulánál szálltak meg. Keresztanyám és Cucikáék maradtak, akikkel végignéztük a keresztelős képeket, s kis beszélgetés után Cucikáék is elmentek, mi meg lefeküdtünk. Nagyon örvendtünk, hogy ilyen jól sikerült a keresztelő, reméljük, mindenki jól érezte magát. Katica sok szép ajándékot kapott, reméljük hamarosan eljön az idő, amikor szóban is értékeli majd a sok-sok játékát.

Advertisements

4 thoughts on “Keresztelő

  1. Szia.
    A blogot es ezt a bejegyzest veletlenul talaltam meg, telljesen masegyebet keresve. Egy eszrevetelem van azert, ne vedd rosszneven: a lanyotokat keresztelo unit. lelkeszt Balint-Benczedi Ferenc-nek hivjak, jelenleg unitarius puspok.
    Tulajdonkeppen valoban koze van a Szekely-Benczedi csaladhoz ( ami tudtommal 1 van, legalabbis romania teruleten), de eleg altalanos az is, hogy “szegrol-vegre” majdnem minden Benczedi valami modon rokon egymassal.

  2. Kedves Attila,
    Köszönöm szépen a helyesbítést, igazad van, javítottam is így utólag. Jóval előbb ismertem meg a Székely-Benczédi család 2 tagját, jóval régebben, így aztán ez a név ugrik be akkor is, ha Bálint-Benczédi tiszteletes úr nevére gondolok, aki most az unitárius püspök. Természetesen nem ugyanaz, s még ha rokonok is, nem indokolt elírni, remélem, most végre megjegyzem.

  3. Jo napot kivanok!

    Mi is egy fontos esemenyre keszulunk a kicsi lanyunk (10 honapos) keresztelojere. Az en otletem volt, hogy mi lenne ha szekelyruhaba oltoztetnenk. Az otlet tetszett a nagyobb tesokanak es apucinak is, csak egy gond merult fel, hogy honnan lehetne szerezni szekelyruhat egy ekkora babanak?! Mi Marosvasarhelyen lakunk es itt nem ismerek senkit, akinek lenne ekkora ruhacskaja vagy aki keszithetne. Tudnanak otleteket adni?

    A sajat tel. szamom: 0770-34444, e-mail cimem: mathe_adel@yahoo.com

    Elore is koszonom!

  4. Visszajelzés: Kiruccanós keresztelő « Katica és testvérei – családi napló

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s