Nagykalapos önarckép

A tegnap készült Katica legújabb önarcképe kalappal. Érdekes, hogy lába (vonalka karikával) fejéből jön ki, a kalapja formája pedig ahhoz hasonlóan van megrajzolva, ahogy korábban a testet ábrázolta.

Amikor elkészül egy rajzzal, akkor jön, hogy megmutassa, sőt, az apját arra is megkéri, hogy fényképezze le. Megfigyelte ugyanis, hogy jobban sikerült rajzait beszkeneljük, és ő maga adja ide megőrzésre a lapokat.

A bepisilés körüli bonyodalmak

Ma reggel Katicának bugyikát készítettem elő, mert a tegnap mind a négy mosható pelenka elhasználódott (vásároltunk 4 db. leszoktató mosható pelenkát, hogy szokjuk a használatát), és nem száradtak még meg. Hátrahagytam Istinek, hogy figyeljen, s amikor csak lehet, ültesse rá lányát a bilire, hogy ne pisiljen be. Délben, amikor hazaértem ebédszünetben, már a harmadik bepisilésnél tartott Katica, a bilire ültetés sajnos teljesen elmaradt.

Miután ettünk, kértem Istit, ültesse végre bilire, és adjon a kezébe valamit, ami lefoglalja. Ugyanis Isti azért nem ültette bilire ma délelőtt, mert szerinte nem nézhet folyton rajzfilmet Katica (esténként a magyar népmese rajzfimsorozat biztosítja a bilizést, és ez nagyon jól bevált, majdnem mindig volt valami a biliben).

Ezen a képen Katica bilin ül a székben, csak be van takarva, hogy ne fázzon. Többnyire így szokta nézni az esti meséjét.

Az a megoldás született végül, hogy Katica bilire ült, eléje került a kicsi rajzasztala, és szépen rajzolgatott, eszébe sem jutott rajzfilmet nézni. Még otthon voltam, amikor a kaka a bilibe pottyant. Kértem Istit, adjon újra bugyikát, s figyeljen, próbálja megelőzni a pisilést, időben ültesse bilire. Magukra hagytam őket, visszamentem dolgozni, és aztán cseten kaptam a tudósítást:

Katica: Apa én szeletem a lendetlenséget! Azélt szeletem a lendetlenséget melt a Jóisten úgy telemtette hogy legyen lendetlenség.
Isti: A Jóisten teremtette a rendetlenséget?
Katica: Igen.
Isti: És kik csinálták a rendet?
Katica: A lendet azok csinálták akik gyáltották a játékokat.

No comment… Csak nagyot kacagtam, amikor ezt olvastam.

Aztán azt írta Isti, hogy megfázhatott a gyermek, mert 5-10 percenként bepisilt amiután eljöttem, pedig ebéd után a biliben is volt pisi. Valóban sokat ült ma nedves nadrágban, megfázhatott. Mivel már hatszor cserélt ma rajta bugyit, nadrágot vagy harisnyát az apja, végül pelenkát adott rá, hogy ne üljön többet pisisen, ha újabb adag jönne.

Azt írta még Isti, hogy a bilizés után először azt hitte, hogy az ijedtségtől pisilt be Kata, mert megijedt a darazsától. Katica maga vitte oda az apjához a kis műanyag darazsat, és amikor Isti azt mondta neki, hogy ez egy kis méhecske (Kata bogálnak nevezte), akkor pontosan úgy elkezdett sikítani a félelemtől, mint nemrégiben a bevásárlóközpontban a bohóc láttán. Isti szerint nem szabadott volna azt mondania, hogy méhecske, mert utána végig arról beszélt, hogy meg fogja őt csípni, meg hogy az apja is meg fogja őt csípni. Úgy tűnik, rögeszmésen félt a méhecskétől. Kérdezte tőlem az apja, hogy vajon mikor beszéltünk mi méhecskéről vele? Én semmi ilyesmire nem emlékszem. Isti írta, hogy a sikítozás után látta, hogy újra be volt pisilve. Majd rá 10 percre újra egy pisi. Apa szerint szép kis termelés volt ma… Hát igen, szerintem is.

Nem hinném, hogy stresszeljük lányunkat a bilibe pisilésre való szoktatással. Nem szidjuk meg, ha bepisil, viszont ha a bilibe megy valami, dicséretet kap.

Mai párbeszéd

Katica: Csak egyedül én vagyok okos. Azélt vagyok okos, melt sokat olvastam.
Isti: És én milyen vagyok, én nem vagyok okos?
Katica: Nem. Te vagányos vagy.
Isti: És anya milyen?
Katica: Anya vicces, és én okos vagyok.

A 30. hét küszöbén

Már hat napja, hogy nőgyógyásznál voltam, de csak kissé késve, most jutottam oda, hogy erről is írjak. Gond nincs, a babák nekilendültek, és az előző vizsgálat óta 400-400 grammot nőttek (1300 grammosak). Ekkor a 29. hétnél tartottunk, s ennek a hétnek kb. 1100 grammot írnak elő egybabás terhesség esetén. A lényeg: egyformán fejlődnek, és az a legfontosabb, hogy így legyen továbbra is. Az ez előtt két héttel történt vizsgálat óta a fejjel felfele elhelyezkedő babáim mostanra meg voltak fordulva. Erre kissé rásegítettünk, a hasam aljára tettem a fülhallgatót, egy kis Vivaldi-muzsikával. Érezhetően megmozdultak erre, de hogy ez forgatta volna meg őket vagy a saját ösztönük, azt nem tudhatom. A bal oldalt elhelyezkedő kislány feje egészen lenn, a jobb oldali mozgékonyabb meg kissé oldalasan feküdt. A doktor már nem beszélt többé császármetszésről, hanem azt mondta, amennyiben így maradnak, természetes úton is meg tudom szülni. Ennek örülnék én is! A fülhallgatót még használni fogjuk ilyen céllal.

A doktor javasolta, hogy adassam be a tüdőerősítő injekciót. Ezt minden ikerterhesnek javasolják, mert ha véletlenül korábban beindulna a szülés, ez erősíti a babák tüdejét, így talán elkerülhető, hogy lélegeztetni kelljen az újszülötteket. Megvásároltuk a felírt gyógyszert, utánaolvastunk az interneten, és más ikres anyukáktól is érdeklődtem, meg olyantól, aki kapott ilyen Dexamed-injekciót. Tényleg javallott, így aztán jövő héten valamikor be is adatnám. Addig előbb még hétfőn a családi doktornőhöz is elmegyek a kötelező havonkénti vizsgálatra, s még az ő véleményét is meghallgatom. Esedékes még egy sor analízis is ebben az időszakban, úgyhogy ahhoz is kell küldőpapírt kapnom.

Egyre kevesebb sétát bírok meg, nehézkesen mozgok, s ha a földről valamit fel kell venni, igencsak megerőltető. Igyekszem sokat pihenni, amikor csak lehet ledőlök. A jövő héttel lezárom a munkába való bejárást is, nem bírnám tovább folytatni ezt, mivel az ülőmunka is már csak időszakos megszakításokkal elviselhető. November tehát a nyugalom és az ikrek fogadására való felkészülés hónapja lesz. Fontos lenne, hogy még elteljen legalább egy hónap a szülésig, s akkor sikerülne 2 és fél kiló fölötti babákat világra hozni, ami nagyon fontos minden szempontból. Ezen leszünk. Isti nagyon sokat segít, több feladatomat átvette a ház körül, hálás vagyok érte. Katicát is mindig hozzá irányítom, ha olyat kér, aminek teljesítése számomra megerőltető. Nekem csak az etetése maradt, illetve az altatása – ehhez a kettőhöz makacsul ragaszkodik, hogy tőlem kapja.

Holnaptól belépek a 30. terhességi hétbe, teszem ezt 1 óra késéssel, mert ma éjjel az órát visszavitték. Ez a 29. hét tehát a leghosszabb terhességi hetem, remélem az ikreim ezt is a maguk javára fordítják. Következő beszámolóm november 3. után várható, akkor megyek ugyanis újabb ultrahang vizsgálatra, és akkor már az időközben (november 8.) 2 és fél évet betöltő kislányomról is leírnám hol tart a fejlődésben.

Megrajzolt történet

Ma reggel a konyhában készítettem a reggelit, amikor Katica megébredt, kijött, és az első kezébe akadó írószerrel rögtön rajzolni kezdett. Egy idő után hallottam, hogy hív, hogy nézzem meg, mit rajzolt. Kértem, hozza be nekem a konyhába, mutassa meg, mert éppen nem tudtam kimenni hozzá, ugyanis a reggelire szánt lapótya tésztáját gyúrtam. Be is hozta. Az A4-es lap tele volt rajzolva. Rákérdeztem, mit rajzolt, mert tudni akartam, mit gondol a többalakos kompozíciójáról. Végigmutogatta a képen szereplő alakokat: lenn Anya és Kata, fenn keresztben Katica, hasában a kistestvérke, és mellette a másik kistestvérke, amelyiket már megszülte. Igencsak meglepődtem ezen a történeten, de nem ez az első eset, hogy átveszi szerepemet.