Éppen a rémes dackorszakban vagyunk, Katica egyre önállóbb szeretne (dehogyis szeretne, AKAR) lenni. Akaratos. Több mindent maga szeretne csinálni, és láthatóan büszke rá, ha valamelyik szandálját vagy cipőjét sikerül rendesen felhúznia. Ha viszont valamit nem sikerül kiviteleznie, csalódása hisztihez vezet. Akaratossága és ellenkezése, ellenszegülései önállósodását szolgálják, így amikor csak lehet, ráhagyunk dolgokat, de már párszor az is megtörtént, hogy kihozott a béketűrésből. Délelőttönként, míg apjával van, s ha neki éppen dolga van, sok ideje van arra, hogy egyedül megküzdjön dolgokkal, így aztán van ideje bőven arra is, hogy önállósodjon. Amikor viszont séta közben folyton éppen ellenkező irányba akar menni, mint az uticél, akkor a legcélravezetőbb, ha ölbe vesszük, mert másképp nem lehet vele semmire sem jutni. Amúgy imád ölbe kerülni, ha tehetné, folyton vitetné magát, ilyenkor nyakamat is átöleli, és mondja: „Szeletem Anyát / Apát!”
A pelenka helyét még nem vette át a kisbugyi. Remélem, nyáron sikerül rászoktatnunk a bilizésre. Ha szabadságra jövök, már elkezdem nappal bevezetni, hogy nem kap pelenkát.
Amúgy rendkívül gyors ütemben tanul meg mindent, a Hófehérke és a Pinokkió hat darabból álló kirakósjáték oldalait türelmesen, egyedül, segítség nélkül kirakja. Szereti az építő játékait is, egyre kreatívabb. Időnként bonyolultabb szerpjátékokkal is lefoglalja magát (pld. kistáskát vagy hátizsákot vesz a hátára, s a babakocsijába babát tesz, így indul sétára a házban fel-alá, máskor meg babáit vetkőzteti, majd magához öleli, táncoltatja, a baba lábát a földre teszi és mondja: „Gyelünk, táncolj!”). Imád táncolni, sőt ha éppen nadrágban van, akkor szoknyát kér a tánchoz, szoknyája szélét megfogja, úgy forog megállás nélkül.
Egyre feljődő nyelvkészségével időnként ámulatba ejt bennünket. Egy alkalommal a Hófehérkés könyvét magához szorította, s azt mondta: „Szeletem ezt a könyvet!”. Utána így folytatta: „Alanyos ez a baba, nem fog elveszni. Megalanyítottam. [megaranyítottam].” Összetett mondatait már régóta halljuk, ragozni is tud, persze, néha ebben még hibázik. Mivel már egészen jól ki tudja fejezni magát, egyre szórakoztatóbb a vele töltött idő.
Katica általában barátkozó és magabiztos, bár eleinte mindig szégyenlősen viselkedik az új ismerősökkel. Képes figyelembe venni mások érzelmeit is, például egy másik gyerektől megszerzett játékot visszaad, ha elmondom, hogy azt a gazdája vissza szeretné kapni, mert ragaszkodik hozza. Saját igényeit azonban mindig a mienk elé helyezi, emiatt a bömbölésben tetőző érzelmi kitörések majdnem mindennaposak.
Evésnél időnként még hóbortozik, főleg a reggeliket hajlamos kihagyni. Ebédnél többnyire együttműködik, rendesen eszik, de azt hiszem, nem nagyon fér a fejébe, miért nem eszünk mindig csak laskát. Igyekszem változatos ételekkel etetni, de már rég nem főzök neki külön, ugyanazt eszi, amit mi. Csokit még nem adok neki, murkot (sárgarépát) viszont sokszor. A túl fűszeres chips-eket is teljesen kihagytuk, helyettük kukoricapelyhet csipeget élvezettel. Nagyon szereti a vajas-mézes kenyeret ebben rám hasonlít, mert ez nekem is a kedvenc ételem gyerekkorom óta. A sajtot minden formában elutasítja, csak úgy tudom megetetni, hogy például a méz vagy a lekvár alá folyékony sajtot kenek a kenyérre. A száraz sajtot pedig néhány krémlevesbe belereszelem, így azt hiszi laska, és megeszi. (Újabban apja telemeás – sós-édes lágy sajtféle – fornettit etetett vele néhányszor, és az láthatóan ízlett Katának.)
Egészen jó memóriája kezd lenni. Mind a hét törpe nevét felsorolja. Mesemondás közben rákérdezek ismert részekre, s hagyom, hogy ő mondja, amit már tud. A színeket is felismeri, s ha kérdem, megmondja, hogy már két éves és Molnár Katalinnak hívják. Persze, ha ezt mások előtt teszem, nem járok mindig sikerrel, nem mindig hajlandó szerepelni.
Gyakran kihagyja a délutáni alvást, sajnos, este sem könnyű elaltatni. Ennél a dolognál valamit nagyon elronthattunk. Igazából nem is voltunk szigorúak, mindig megengedtük, hogy a nagyágyban aludjon el, többnyire velem, s később került át a kiságyba, ha már elaludt. Az is megtörtént, hogy amikor alvás közben megpróbáltuk átköltöztetni a kiságyába, ő álmában ellenkezett.
: kategória Fejlődés
